Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Túratipp - Bakony, Balaton-felvidék

2011.03.25

 

b.felv.aragonit.jpg

A Balaton-felvidék ma már nemzeti park, mégis sok felhagyott kőfejtő található a területén, mivel a felépítő kiömlési - vulkáni kőzetet, az igen szívós bazaltot  útburkolatnak használt kockakő előállítására bányászták régebben. A kékes - szürkés kőzet apró, ún. hólyagüregeket tartalmaz, melyet különböző ásványok töltenek ki. A képen látható üreg falát kék színű szaponit  béleli ki, ezen kívül aragonit kristályból  álló kévék nőttek fenn benne. Gyakran lehet találni ezen kívül még kalcitot, és különféle zeolitásványokat. A bazaltból álló, ún. tanuhegyek  kiemelkednek a környezetükből, ezért bármelyikre felmehetünk egy túra keretében, és szép kilátásban lesz részünk. Majdnem mindegyiken található egy kisebb-nagyobb kőbánya, mely már messziről látszik, ezekben találkozhatunk az említett üregkitöltő ásványokkal. A Káli-medence szintén ritka földtani látványosságokat, kőtengereket b.felv.olivin.jpgfoglal magába például Salföldnél, és Szentbékkállánál. Érdekes látványosságnak számítanak a környezetükből kipreparálódott, szanaszét heverő sziklaalakzatok. A szentbékkállai szomszédságában, a szőlők között, és a földutakon találhatjuk a másik bazaltra jellemző, úgynevezett lherzolitos zárványt. Ezeket a túlnyomó részt olivin, és diopszid  kristályból álló, a befoglaló kőzetnél keményebb, ezért abból kiprepalálódó kisebb-nagyobb rögöket a mélyből feltörő láva ragadta magával. Félbevágva, és megcsiszolva szép díszítőkő. Találhatunk belőle még Mindszentkállán, Kapolcson, és a szigligeti Vár-hegyen is, ha már éppen arra visz a túraútvonalunk. Ezen kívül gyakran találhatók egy kőzetalkotó amfibol ásvány, a hornblende fekete, több centiméteres kristályai. Kapolcs környékén pedig helyenként gyakoriak a magnetit  cm körüli kristályai kimállva, az útra kimosódva a már említett amfibolon kívül. Úgy különböztethető meg tőle, hogy a mágnes vonzza. Gyűjtők visznek magukkal egy nagyobb mágnest, és azzal könnyen begyűjtik.

A Bakony ellentétben a Balaton-felvidékkel, üledékes kőzetekből, mészkőből, dolomitból áll. Sok barlangdsci0473.jpg található a területén. A felépítő kőzetek kora rendkívül változatos, így a bennük fellelhető fosszíliák jellemzőek az adott földtani rétegre. A képen látható Hippurites kagyló a középidőből, mezozoikumból maradt ránk cirka 100 millió éve. Eléggé jellegzetes a Bakonyra, több helyen megtaláljuk kőbél formájában, vagy elmállva csak az üregét, kalcittal kitöltve. Sümeg környékén egy nagy méretű csigakövülettel, az Actaeonellával együtt találhatók, fotóját lásd a képgalériában. A régi rekultivált bauxitbányák, például Nyírád, vagy Kincsebánya környékén látogathatók, itt még egyéb ásványokkal együtt - gipszkristályok, limonitgumók - találhatók. Két volt mangánbánya, az úrkúti, és az eplényi meddőhányóján találhatunk még egy kis kristályos mangánércet, piroluzitot  is. Az úrkúti meddőhányón lehet még ezen kívül ammonita, orthoceras és belemnites  maradványokra számítani. Az orthoceras és a belemnites nincsenek felcsavarodva,

dsci0160.jpg

mint az ammoniták, egyenes vonalú, hengeres felépítésűek, de mint a képen látható orthocerasok, testük szelvényezett volt. A belelmniteseket a tintahalak  alosztályába sorolták, az orthocerast és ammonitát a fejlábúak osztályába. Sok más puhatestű, kagyló és csiga, tüskésbőrű tengeri sün maradványát lehet még gyűjteni imitt-amott. A dudari csigák voltak még  híresek nagy méretük miatt, illetve sokuknak a héja is meg volt. Dudarbánya meddőhányóján szintén lehet keresgélni, de már nem sok mindent találni. Fehérvár felől megközelítve Kincsesbánya határában az út mellett lévő gödörben kerek kristályosodott korall  lenyomatokat őriz a kőzet, és lehet még találni cápafogakat, mint régen Dudaron.