Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Túratipp - Budai-hegység

2011.03.18

A Budai-hegységet üledékes kőzetek építik fel és az ezekre jellemző ásvány társulásokat találjuk megs2020257.jpg bennük. Az ásványokat túlnyomórészt itt is a hidrotermás oldatok rakták le. Mészkő és dolomit a kőzetalkotók. A kirándulóhelyek és régi felhagyott kőfejtők jól kiépítettek és látogatottak. Legyakoribb ásványok a rétegesen és kristályos alakban előforduló kalcit, a cseppkő, illetve borsókő formájában képződött aragonit, és a négyzetes táblás barit. Ezek mindegyike megtalálható a legismertebb helyeken: az óbudai Róka - hegyen, mely a szentendrei hév csillaghegyi állomásától közelíthető meg, a Mátyás - hegyen, mely a Kolosy térről induló BKV buszokkal érhető el, s a Pál - völgyi barlanggal szemben az út másik oldalán található, itt sok ősmaradvány is van. A képen látható budaörsi Törökugrató hegyen, mely az 1 -es főútról a 88 -as busz Csiki hegyek megállójától érhető el, botanikai tanösvény várja a látogatókat, illetve történelmi témájú ismertetők. A kőzet bontását ma már tábla dsci0127.jpgtiltja, de a lejtőtörmelék közt talán még lehet egy kicsit kotorászni és a képen látható szalagos kalcit csiszolatok közt középen látható nyolc centis kalcit szkalenoéderes kristályok közül gyűjteni. A látványos szalagos rétegződés szintén úgy alakult ki, hogy a melegvizes oldatok feloldották a kőzetet, majd ez lerakódott, kivált  a repedésekben többször egymás után. Ezek láthatók a csiszolatokon. Az alsó csiszolaton látszik leginkább, hogy először a nagy kristályai képződtek a kalcitnak magasabb hőmérsékleten.  A hegy tetejéről szép kilátás nyílik a környéki hegyekre: a budaörsi dolomit kopárokra. Déli irányban pedig látszik a Tétényi-fennsík, mely magasságában eléri a budai hegyeket, és lajta-, illetve szarmata mészkőből épül fel. Ebben pedig sokféle fosszília található, és fajban gazdag. A fennsík Nagytéténytől Diósdon át egészen Érdig húzódik és számtalan pontján gazdag ősmaradványban. Nagytétényben a 7 -es út környéke  a  szoborparktól kifelé. dsci0135.jpgDiósd már beépült, így egy házalapozáskor, vagy árokásáskor lehet reménykedni, itt a szív alakú cardium kagylók tipikusak. A hetes út mellett Nagytétényben egy óriásplakát lerakásakor került elő több tengeri sün, echinolampas, melyek császárzsömlére hasonlítanak. Pecten kagylók szintén előfordulnak, és még egy sün a scutella. A sünök féldomború tetején látszanak ötágú szirmaik.

Táblás barit kristályok képződtek az összes helyen, a Törökugratón vékony-, a többi helyen vastagtáblás kristályok.

dsci0128.jpg

Az aragonit borsókő, cseppkő, és ezek kombinációi formájában gyakran előfordul az említett helyeken. Egy a gyűjtők körében jól ismert lelőhely a budaligeti kőfejtő, a Hűvösvölgyből induló 157 -es busz végállomásától érhető el egy kis sétával tovább mendegélve a Solymár felé vezető országútról a település végét jelző tábla után pár méterre ágazik le egy kisebb földút balra felfelé. Solymárra szintén érdemes kilátogatni, ide ugyancsak Hűvösvölgyből indul busz, vagy vonattal lehet menni a Bp. Nyugati pu - Esztergom vonalon. 

dsci0141.jpg  A temető felé található a várhegy, rajta a vár, amit meg lehet tekinteni. Azután a gyűjtőszenvedélyüket is kiélhetik azok, akik a várból lesétálnak az alatta lévő agyagbányába. Itt az agyagból helyenként szép pirit-, markazitgumók, vagy agyagos kőzeten fennőtt kristályok lelhetők (lásd képgaléria). A markazit elég gyorsan bomlik, ezért azt nem érdemes begyűjteni. Kezdők számára is könnyen megkülönböztethető a pirittől jellegzetes szaga alapján. Mivel bomlásakor kénsav keletkezik, ha mégis úgy döntünk, hogy begyűjtjük, ne papírdobozban tároljuk, mert kilukasztja, meg akár a fából készült szekrényfiókot is. Ám egy műanyag dobozban tárolható, amíg el nem bomlik. Persze ez éveket vehet igénybe és addig lehet gyönyörködni benne.