Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Túratipp - Mátra

2011.03.17

Sok szép kirándulóhely, és ugyancsak sok gazdag gyüjtőhely található legmagasabb hegységünkben. A teljesség igénye nélkül néhány könnyen elérhető és kezdők számára is sikerélménnyel szolgáló. A mátrai hegységképződés zárófolyamataként hidrotermás oldatok jelentős gejzírtevékenységeket hoztak létre, melynek következtében gejzirit rakódott le a már megszilárdult lávakőzet repedéseiben. Jelentős mennyiségben találjuk ennek köszönhetően a színes jáspisokat, jáspopálokat, a kékes - szürkés kalcedonokat, melyek vagy a kőzet felületén, vagy a jáspisokban váltak ki, s amennyiben sávosan - koncentrikusan töltötték ki az üreget, akkor achátról beszélünk. Színekben gazdagok, látványosak, drágakőminőségűek, csiszolhatók, vagy kreatívabbak akár nyersen is függőbe foglalhatják angyalszárnnyal, vagy dróttal, több megoldás lehetséges. jaspis-kalcedon-matra.jpgA legjobb lelőhelyek, természetes feltárások Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi környékén találhatók, patakmedrekben, útbevágásokban, vagy akár a mezőn, a gejzírkúpok környékén különösen. Gyöngyösoroszi mögött lefutó Száraz -, vagy Toka - patak például egy ismert lelőhely föl egészen a Bagolyvárig. A Mátra más pontjain szintén rábukkanhatunk, például Mátraszentistván környékén. A mikrokristályos, ezért látható ktistályokat nem alkotó kalcedon néha felveszi az üregben előtte korábban kivált ásványok kristályainak alakját, ilyenkor álalakról beszélünk. Leggyakoribbak a mordenit sugaras kévés csokrai, vagy kalcit romboéderes kristályai utáni kalcedon álalakok. Zöldes, barnás tömeges opálokat találhatunk még egy keveset, Gyöngyössolymos felé többet. A jáspis, vagy hidrokvarcit üregeiben szép átlátszó kvarckristályokra bukkanhatunk kis szerencsével. Gyöngyösoroszi környékén ércbányászat folyt valaha, minek következtében felszínre került a kovás telérek ásványtársulása.dsci0117.jpg Gyöngyösoroszi Károlytáró környékén található néhány kisebb meddőhányó,  melyekben lelhetőek ásványok. A kovás telérek kitöltő meddő ásványai az ametiszt és kalcedon, melyek felváltva sávosan rétegződtek egymásra, ezek felcsiszolva, fényezve igen mutatósak, ékszerminőségűek. A szerencsésebbek kristályos ametisztre is lelhetnek. Található még egy kevés ércásvány, főként a szürke, oxidálatlanul fényes galenit és a barnás szfalerit, a kovás anyagban bennőve. Telérkibúvás is van, amikor a telér eléri a felszínt, ilyen sokfelé előfordul a hegységben. Károlytárónál a felső hurokútról leágazó, és Kaszab rétnek tartó sárga jelzésnek mindjárt az elején, balra a hegyoldalban találhatók nagy hidrokvarcit tömbök, melyek üregeiben átlátszó kvarc hegyikristályok bújnak meg, amennyiben valaki szét bírja verni a kemény kovás kőzetet. Balesetvédelem, egy felfordított kőtömb alatt darázsfészket talált meglepetésre a gyanútlan gyűjtő, melynek lakói olyan vadul támadtak rá, hogy kénytelen volt csapot - papot otthagyva menekülni. Később muszáj volt visszamenni a hátizsákért, és akkor újra rátámadtak az otthonukat ádázul védelmező rovarok. További balesetvédelem, a kovás kőzet olyan éles, mint az üveg. Nem csoda, hiszen szintén szilícium - dioxid, ajánlatos kesztyűt húzni, mielőtt munkához lát a lelkes dolgozó, de ez majdnem minden kőzet esetében elmondható.

Ha tovább haladunk befelé a hegységbe, a 24 -es főúton eljutunk a gyógyvizéről is méltán híres Parádsasvárra. A falu felső, főúttól távolabb eső végétől indulva a patak mentén, egy kisebb víztározó mellett elhaladva jutunk a hegyek közé. Több felhagyott ércbánya meddőhányója található a területen. A faluhoz legközelebb eső a Béke-táró, melyet a patak folyását követve meredek ösvényen érhetünk el. A 2010 -es árvíz félig lemosta a meddőhányót, és sok szép kő került a felszínre, vagy be a patakmederbe. A bányászott telért itt kalcit töltötte ki, melyben találhatók voltak a különböző ércek: galenit, szfalerit, fakóérc. A kalcit néha szép kristályokat is alkot, de nem ez benne a legszebb, hanem amikor UV lámpa alá tesszük, pompás színekkel világít a bíbortól a narancssárgán át a rózsaszínig.