Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Túratipp - Vértes, Gerecse

2011.03.03

 

dsci0080.jpg

dsci0191.jpg

A Vértes felhagyott barnaszén - és bauxit külfejtései az ásvány - és fosszília gyűjtők régi tradicionális kincsestárai. Hóolvadás és nagyobb esőzések után lehet eredményesebben próbálkozni, de meg kell várni, amíg az agyagos talaj megszikkad kicsit, ha nem akarunk nyakig sárosak lenni. A lelőhelyek közül kiemelkedik Gánt, ahol több felhagyott bauxitbánya is van. A főútról jól megközelíthetőek, Székesfehérvár felől jövet először baloldalon a múzeumbánya helyezkedik el. A vörös talaj miatt Mars béli tájra emlékeztet. Elég sokan látogatják, az itt található múzeum miatt nagy  a forgalom, ezért eléggé le van gyűjtve. Aki erre jár, annak a múzeumot azért érdemes megtekinteni. Gyűjtéshez jobban ajánlható Gánt község határában a főút mentén jobb oldalt található világháborús emlékmű mellett közvetlenül leágazó bekötőútról elérhető külfejtés. Napos időben becsillannak a lejtőkön kipreparálódott gipszkristályok, és sivatagi gipszrózsák (felső kép). A gyűjtők által ismert egy - két agyagos rész, ahol eredményesen lehet a kristályokat a földből kiásni. A gipsz az agyagban képződik vasszulfid, azaz pirit és markazit ásványok, valamint kalcium - karbonát, azaz mészkő mállása, bomlása folyamán. További ásványok közül a sokszor gipsszel együtt előkerülő markazit mellett a másik vasszulfid, a pirit már átalakulva hematittá, pszeudomorfóza álalakban jelenik meg. Kalcit gyakrabban, aragonit és sziderit ritkábban, néha agyaggumókban jelenik meg. A szenes eocén rétegben, illetve a bánya területén szétszórva mindenütt lehet találni több fajból  eocén kori csigákat. A nagyobbak ezek közül a Cerythium subcorvinum hosszúkás házú, és az Ampullina a kerekebb láthatók az alsó képen.dsci0076.jpg Az Oroszlány és Pusztavám között elterülő, nagy kiterjedésű erdős részen egymást érik a felhagyott barnaszén külfejtések, itt a leggyakrabban nagyméretű Ostrea kagylókat (lásd képgaléria), és a már ismertetett csigaféléket lehet könnyen gyűjteni, valamint egy kerek, lapos, nagyra növő egysejtű maradványait, melyet népiesen "Szent László pénzének" neveznek. Gántról Oroszlány felé haladva található a főút mellett az Oroszlányi Bányászati Múzeum, amit szintén érdemes megtekinteni, itt meg lehet nézni az összes korábban használt bányászati gépet és eszközt eredeti állapotában bent a bányavágatban, és a régi bányaépületekben.

A Gerecse számos pontján előbukkan az a rózsaszín, vagy vörös színű mészkő, melyet tévesen márványnak is neveznek. De tény, hogy már a római kortól kezdve használják építőanyagként. Ebben a kőzetfajtában érdekes és látványos, többféle fosszília dsci0113.jpgtalálható. A fejlábúak osztályába tartozó puhatestűek két alosztályra oszlanak, az egyik az ammoniták (pl. phylloceras), melyek a képen láthatóak. A másik a nautiloideák alosztálya, melyek nagyon hasonlítanak az ammonitákra, csak a kamrafaluk enyhén hajlított, S alakú, illetve ide tartoznak az orthocerasok is, melyek nincsenek becsavarodva, egyenes henger alakú házuk volt. A földtörténeti ókorban paleozoikumban jelentek meg, és a középkorig mezozoikumig maradtak fent egyetlen kivétellel, a nautilus élő kövületként még ma is megtalálható az Ausztrália körüli tengerekben. Könnyen rábukkanhatunk maradványaikra például Tardoson, a Bánya - hegyen. A zöld jelzés megy fel a faluból a hegy tetején található nagy bányába, de a hegy oldalában, és a hegy alján messziről jól látható két kisebb feltárásban is megtalálhatjuk hol kevesebb, hol több ásogatással, kőzetbontással. Óvatosan kell kiszabadítani, mert könnyen széttöredeznek ezek a héj nélküli, tulajdonképpen kőbelek. Mintázatuk nagyon változatos. A csigáktól eltérően mindig csak az utolsó lakókamrában éltek. Lábatlannál a Bersek - hegyen lévő feltárásokban szintén megtalálhatók, illetőleg itt kicsit tovább, a Kecske - kőnél. A település felől megközelíthető különböző utakon, szintén messziről látszanak a hegyoldalban. Kicsit jobban megbújik a Pusztamarót közelében található rég felhagyott bánya a Júra zsombolytól nem messze a Gerecse északi lábánál. Földút megy föl a túristatérképen jól látható felhagyott fejtésig, mely a kék jelzésről jobbra ágazik le, mikor az Marót után elhagyva a köves utat átmegy egy sorompón a Gerecsének tartva - a térkép jelzi. Csupán két kilométer az elágazástól a lelőhely. Itt a sziklafalak környékén jól kiépített pihenőhelyek és kihelyezett tájékoztató táblák várják az arra látogatókat. Sziklamászó gyakorlóhely is van.  A Pisznice azért kerülendő, mert költésidőben zavarja a kopácsolás a védett ragadozó madarakat - a vadőrök szólnak, ha ilyenkor arra jár valaki. A többi helyen szintén rengeteg kisebb - nagyobb vadat láthat a kiránduló, muflonokat, vaddisznókat, szarvasokat, rókákat a leggyakrabban. Pusztamarótra menő bekötőúton, és a júra zsomboly környékén tömegesen terem a medvehagyma, melynek levelét salátának  szedik tavasszal az erre járók, nagyon egészséges és jóízű.